Számos további elem is befolyásolja a tanulást. Az ebből eredő összefüggések világos áttekintése szükséges. Ez az egyedülálló és multidiszciplináris áttekintés a fiziológia, a pszichológia és az oktatás kereszteződésében áll. Összegzi és kritikusan elemzi az alvás és a hangulat kognícióra és tanulmányi teljesítményre gyakorolt hatásait. Elemzi számos szabályozó elemnek a tanulásra gyakorolt hatását, beleértve az életkort, a nemet, az étkezést, a folyadékbevitel szintjét, az elhízást, a nemi hormonokat, a nappali szunyókálást.
Az alvás és a hangulat
közötti összetett kapcsolatok vannak, amelyek befolyásolják a tanulmányi teljesítményt. Az itt kínált információk segíthetnek az oktatási gyakorlatok javításában, valamint abban, hogy a hallgatóknak nagyobb tudományos segítséget nyújtsanak az egyetemi pályafutásuk során.
A kutatások szerint a minőségi alvás hossza, a kognitív és a mentális egészség között összefüggések vannak, azzal az állandó következtetéssel, hogy a nem megfelelő alvás mind a rossz affektusokkal, mind a kevésbé hatékony kognitív teljesítménnyel összefügg. Mivel az alvászavar összefügg a hangulattal, egy másik lényeges, de kevéssé vizsgált kérdés, hogy vannak-e a rossz alvásnak olyan lényeges kognitív hatásai, amelyek túlmutatnak azon, amit csak a szomorúság és a szorongás alapján előre jelezhetnénk.
Kognitív képességek és az alvás
A kognitív folyamatok, képességek valósítják meg az értelmi működést, mely folyamatokat két nagy csoportba oszthatjuk:
-
a közvetlen (érzékelés, észlelés, figyelem) és
-
a közvetett (emlékezés, képzelet, gondolkodás) megismerő folyamatokra
Bár az eredmények eltérnek a tekintetben, hogy a rossz alvás milyen konkrét kognitív funkciókra van közvetlen hatással, általánosságban elmondható, hogy azok az emberek, akik rossz alvásminőségről és/vagy mennyiségről számolnak be, gyengébb kognitív teljesítményt nyújtanak, mint azok, akik elegendő mennyiségű alvásról számolnak be. Az alváshiány a kognitív teljesítmény számos elemére hatással van, többek között a koncentráció zavaraira, a rossz memóriára és a lassú reakció időre. A nem megfelelő alvás ronthatja az éberséget és a figyelmet, ami számos más kognitív kapacitásra, például, a memóriára és a végrehajtó működésre is hatással van.
Hangulat és alvás
A hangulat hosszabb ideig tartó szubjektív állapot, amely általában kevésbé intenzív, mint egy érzelem. A hangulat a személy általános érzelmi világképét határozza meg, leszűkíti, hogy milyen érzelmekre és viselkedésekre lesz fogékony a személy.
Az alvászavarok gyakran társulnak a hangulati és pszichiátriai betegségekkel, és lehetnek az stressz vagy szorongás okai vagy következményei.
Azok az egyének, akik súlyosan zavart alvásról számolnak be, magasabb szintű feszültségről és pánikról számolnak be, mint azok, akik nem tapasztalnak zavart alvást.
Az alváshiány szintén jelentősen összefügg a jó hangulat csökkent szintjével. Az alvásproblémák a mentális betegségek, például a súlyos depresszió, és a poszttraumás stressz diagnosztikai kritériumainak részét képezik. Az álmatlanság, az hiposzomnia vagy inszomnia, az elalvási nehézségek és az elalvási problémák mind a szorongásos zavarok gyakori tünetei. Az alvászavarok összefüggnek a mentális tünetekkel általában, bár a kapcsolat irányultsága még nem ismert.
A hangulat egy másik meghatározás szerint azonban ideiglenes állapotnak tekinthető. Ez egy homályos, alacsony intenzitású érzelmi állapot. Az affektív állapot egy tág kifejezés, amely magában foglalja mind az érzelmeket, mind a hangulatokat. A hangulat olyan alacsony energiájú/aktivációs állapotokat foglal magában, mint a fáradtság vagy a nyugalom, a mindennapi élet átmeneti érzelmi állapotai mellett.
A hangulat egy másik definíciója: olyan érzések, amelyek erősségükben és időtartamukban változnak, és gyakran egynél több érzelmet foglalnak magukban.
Az érzelem az öröm vagy elégedetlenség állapotát úgy határozzák meg, mint külső ingerekre és belső mentális reprezentációkra adott reakciót. A tudatos mentális reakció, mint a harag vagy rémület, amelyet szubjektíven erőteljes érzésként érzékelünk, és amelyet gyakran a körülmények, a hangulat vagy a másokkal való interakciók okoznak. A logikával vagy tudással ellentétben ez a mentális állapot egy ösztönös vagy intuitív érzés, amely spontán módon alakulhat ki.
Az alvás szükséges az optimális fiziológiai működéshez az ideális alvás időtartama fiatal felnőttek és felnőttek esetében 6-8 óra, idősebbek esetében pedig 5-7 óra. Korunk átlagos emberei 1-2 órával kevesebbet alszanak, mint 60-120 évvel ezelőtt. Egyének milliói alszanak rendszeresen elégtelenül, beleértve a főiskolai és egyetemi hallgatókat, akik rendszeresen rossz és/vagy elégtelen alvásról számolnak be.
Az alváshiány közegészségügyi probléma
mivel növeli a krónikus betegségek kialakulásának esélyét, és jelentős társadalmi és gazdasági következményekkel jár. A hangulat és az érzelmek az alváshoz hasonlóan befolyásolják fizikai és mentális egészségünket is. A depressziós zavarokat már régóta a betegségek és a halálozás egyik fő okaként ismerik el.
Az alvás, az érzelmek és a tanulás
közötti kapcsolat lényegesen összetettebb, mint azt általában feltételezik. Ennek eredményeképpen a vizsgálat célja, hogy felismerje a fent említett hármas egység közötti összefüggéseket. Vizsgáljuk az alvás és a hangulat hatását a tanulásra és a tanulmányi teljesítményre.
Az alváshiánya csökkenti az éberséget és a figyelmet
az álmossággal kapcsolatban felfedezték, hogy az alvásmegvonás csökkenti az éberséget és a figyelmet. Amitől nehezebben tudunk koncentrálni és figyelni, hamarabb zavarba jövünk. Ez rontja a logikus gondolkodást vagy bonyolult felfogást igénylő feladatok elvégzésének képességét.
Az álmosság csökkenti az ítélőképességet is. A döntéshozatal nagyobb kihívást jelent, mivel nem tudja olyan hatékonyan értékelni a helyzeteket, mint kipihenten, és ezért nem tudja a legjobb döntést választani.
A memóriát károsítja a túlzott fáradtság
A kutatások szerint az alvás erősíti a memóriánkat alkotó idegi kapcsolatokat. Az alvás beágyazza rövid távú memóriánkba mindazt, amit napközben tanultunk és tapasztaltunk. Különböző szakaszai alvásunknak, különböző funkciókat töltenek be a beérkező információk memóriába való integrálásában. Ezek a ciklusok megszakadnak, ha az alvás rövidül vagy megszakad.
Az alváshiány megnehezíti a tanulást
Az alvásmegvonás kétféleképpen befolyásolja a tanulási képességet. Mivel nem tud olyan hatékonyan koncentrálni, nehezebben tud információt gyűjteni, ami megnehezíti a hatékony tanulást. Emellett a memóriára is hatással van, ami létfontosságú a tanuláshoz. A fiatalok álmossága hiperaktivitáshoz vezethet, ami ugyancsak jelentősen rontja a tanulási képességeket. A tizenéveseknél csökkenhet a figyelem, a figyelem és a memóriakapacitás, ami leronthatja az iskolai teljesítményüket.
Lelassult reakcióidő
Az álmosság lelassítja a reakcióidőt, ami különösen vezetés, sport, munkavégzés vagy más, gyors reagálást igénylő feladatok elvégzése során jelent problémát. Nem kell ahhoz elaludni a volán mögött, hogy kockázatot jelentsen a fáradtság. Fáradtan vezetni ugyanolyan halálos lehet, mint ittasan vezetni. Az alkoholfogyasztás és a fáradtság kétszeresen veszélyes vezetéskor, mivel az alvásmegvonás felerősíti az alkohol hatását.
Az alváshiány jellegzetes tünetei
Mindenkinek más az alvásigénye, így a szakértők szerint a legjobb módja annak, hogy megállapítsa, eleget alszik-e, az, hogy figyeljen arra, hogyan érzi magát.
(i) Nem szabad, hogy álmos legyen, amikor felébred. (ii) Egész nap élénknek kell maradnia, és fokozatosan le kell nyugodnia, ahogy közeledik a szokásos esti lefekvési idő.
Az alvás és a hangulat hatással van a kognitív működésre
és ennek következtében a munkahelyi, vagy tanulmányi eredményre. Ezekre viszont olyan szabályozási elemek hálózata hat, amelyek közvetlenül vagy közvetve befolyásolják a teljesítményünket. Az eredmények gyűjteménye egyértelműen jelzi a teljesítmény összetettségét és többtényezős függőségét a emberek életmódjától és fiziológiájától, ahogyan azt az olyan befolyásoló tényezőkkel, mint az életkor, a nem, a táplálkozás, a folyadékbevitel szintje, az elhízás, a nemi hormonok.
Az alvással összefüggésben kutatásokat lehetne végezni először az alvásminőség értékelésének szabványosított módszereinek megalkotására, majd az alvásminőség és mennyiség egyidejű értékelésére különböző korú, nemű és foglalkozású embereknél. Ezt össze lehetne kapcsolni a különböző területeken/szakmákban nyújtott teljesítményükkel, legyen szó akár tudományos vagy egyéb tevékenységről. Az ilyen vizsgálatok segítenek az említett összefüggések jobb megértésében és bizonyos adatok ellentmondásosságának kezelésében.
A mentális zavarok
nagymértékben befolyásolják az alvásminőség érzékelését, a veteránok alvásélvezetről szóló beszámolói egyszerűen tükrözhetik a szenvedés általános mértékét. Az alvás mennyisége viszont, úgy tűnik, határozottan befolyásolja a memóriateljesítményt. Ezért az alvás értékelése létfontosságú, és jelentős információkkal látja el az orvosokat, különösen a mentális betegségben szenvedő betegek esetében.
