Mind a len, mind a kender természetes, amelyeket generációk óta jelen van a termékekben, amelyek körbevesznek bennünket. Ezeket a rendkívül széles körben alkalmazható nyersanyagokat a ruháktól kezdve az építőiparig felhasználják.
Szeretne allergéneket okozó vegyi anyagoktól mentes ágyneműt? Az organikus pamut, lenvászon és kender ágyneműk páratlanok. Ezek a textiliák kiválóan alkalmasak érzékeny bőrű vagy szennyező anyagokat nem belélegezni kívánó egyének számára. Emellett sokkal légáteresztőbbek, így nyáron hűvös, télen pedig meleg marad a tapintásuk.
A lennövény
szárában található rostokból készülnek a lenszövetek. A legkülönbözőbb rendeltetésű lenszövetek készítésére használják, a vékony batiszttól a könnyű ruházati szöveteken át a nehéz műszaki szövetekig. Közkedvelt háztartási célú felhasználásra, abrosz, szalvéta, lepedő, takaró, valamint dekorációs, bútoripari és kárpitosipari szövetek gyártására. A lenmagból kipréselt lenolajból kencéket, lakkokat, festékeket, ragasztóanyagokat, étolajat készítenek. Az olaj kipréselése után visszamaradó olajpogácsa nagy fehérjetartalma miatt kitűnő állati takarmány. Az egészben vagy őrölve fogyasztott lenmag, illetve a lenolaj az egészséges emberi táplálkozásban is mindinkább teret hódít
A lenvászon anyagot már több több ezer éve használják, és páratlan súllyal és drapériával rendelkezik. A lenvászon népszerű, mivel a pamuthoz képest kivételesen puha, pazar tapintású és légáteresztő. A vászon 2-3-szor strapabíróbb és tartósabb, mint a pamutanyagok.
A len vászonná alakítása és előállítási módszere környezetvédelmi szempontból is előnyösebb. A len egy ellenálló növény, amely növényvédő szerek és öntözés nélkül virágzik. Színezett, festett, tanúsított ökológiai eljárással készült lenvászon azonban nem kapható.
A kender és a marihuána
ugyanabból a növényből származik? Nem, nem. A Cannabis sativa, amely a textíliákhoz használt ipari kender növény nem tévesztendő össze a marihuánával. A kenderszövet a növény szárának külső rostjaiból készül.
A kender az egyik legősibb ipari növény. Az ember már az újkőkorszakban ismerte. Kezdetektől fogva nem táplálkozási céllal, hanem rostjáért vagy magjáért termesztették. Ha a növénynek a magját és a rostját is hasznosítják, akkor kettős hasznosításról beszélünk. A fonalkészítés az egyik legrégebben űzött, máig fennmaradt foglalkozás. A kínaiak ruhákat, cipőket, köteleket készítettek a kender rostjaiból, valamint egyfajta papírt
A kender erős nedvszívó és légáteresztő képességű, nyáron hűvösen, télen pedig melegen tart. A kender egy nagyon erős növény. A pamut szakítószilárdságának akár nyolcszorosával rendelkezik, és természetes módon hipóállérgén, vírusellenes és antibakteriális. Ennek eredményeképpen jó választás azoknak, akik asztmában és allergiában szenvednek.
A kender szé-dioxid negatív növény, mivel elnyeli a légkörből a szén-dioxidot. A gyapothoz képest feleannyi vízzel és földdel termeszthető. Felhasználásánál könnyen keverhető más fonal szálakkal, és nem emészti fel a talaj tápanyagait.
Akár a lenvásznat, akár a kendert vizsgáljuk, mindkettő jelentős előnyöket kínál az olyan szintetikus anyagokkal szemben, mint a poliészter, és felülmúlja az egyéb természetes fonalakat, például a pamutot.
A kender a világ legerősebb
természetes rostnövényként ismert. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy szilárdsága elsősorban szakítószilárdság, ami a lineáris erőre utal. Amikor a kendert például zsinórokba és kötelekbe csavarják vagy fonják, a szál szilárdsága páratlan a természetes szálak között. A szerves pamutnak nincs szakítószilárdsága, rendkívül tartós szövet, mivel képes elviselni az ismétlődő dörzsölést.
A kender, a lenvászon, és a pamut
hosszú élettartamukat az határozza meg, hogy idővel milyen technológiával mossák és tisztítják őket. Mindhárom esetben azt javasolják, hogy minél ritkábban kell mosni gépben őket. Ezeket a szerves anyagokat távol kell tartani az intenzív száraz hőtől. A legtöbb szárítógép károsíthatja a természetes szálakat, törékennyé teszik a fonalat, és rövidítik az anyag élettartamát.
Mi különbség a kender és a lenvászon között?
Annak ellenére, hogy mindkettő tartósabb, mint más textíliák, a kender állítólag akár nyolcszor erősebb, mint a lenvászon, és a természetes anyagok közül a leghosszabb eltarthatósági idővel rendelkezik. Ez annak köszönhető, hogy a kenderrostkötegek hosszabbak, mint a lenrostkötegek.
A kenderszövet nagyon ellenálló az UV-sugárzással szemben, ezért nem fakul ki, és nem is károsítja.
A lenvászon rugalmassága és alakjának visszanyerése jobb, mint a kenderé. Valójában a kender nyúlik a legkevésbé a természetes szálak közül. A len rendkívül kevés vizet és műtrágyát igényel a fejlődéséhez, így sokkal környezetbarátabb mint a kender.
A kendert imádják a méhek
Július és szeptember között, amikor a gyűjtögető méhek nehezen jutnak virágporhoz más forrásokból, a kender hasznos pollenforrás lehet.
Mi a hasonlóság a len és a kender között?
Erős és tartós szövet mindkettő. Gyakori használattal és minden mosás után puhábbá válnak.
Természetes és lélegző anyagok. Mivel nagy nedvszívó képességűek, könnyen festhető mindkettő, ami vonzó nyomtatott színes mintákat tesz lehetővé. Antibakteriális tulajdonságokkal rendelkeznek, valamint ellenállnak a molyoknak, gombáknak, poratkáknak, és a penésznek. Üreges szálaiknak köszönhetően jó szigetelők, így nyáron hűvösen, télen pedig melegen tartanak. Biológiailag lebomlóak, ezért környezetbarátságukért nagy tapsot érdemelnek.
A lenvászon és a kender
a világ két legkörnyezetbarátabb anyaga. A globális felmelegedést, a vízszennyezést és a vízhiányt elhanyagolható mértékben befolyásolják. Más fonalakkal kombinálva további előnyöket biztosítanak. Mindkettő a textil piac luxus kategóriájába tartozik, gyártási eljárásuk és limitált elérhetőségük miatt. Néha a hasonló pamuttermékek árának kétszerese.
A len és a kender között alig van különbség
A kender és a lenszálak szinte felcserélhetők egymással. Valójában a kenderrostok annyira hasonlítanak a lenhez, hogy csak nagy teljesítményű mikroszkóppal lehet megkülönböztetni őket. Mikroszkópos vagy kémiai elemzés nélkül a szálakat csak a nedves állapotban való csavarodásuk iránya alapján lehet megkülönböztetni. A kender az óramutató járásával ellentétes irányban csavarodik, míg a len az óramutató járásával megegyező irányban. Általában hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek.
A kender és a len egyaránt szép textíliák, amelyek környezetbarátok és egy életre szólóan szépek. Mindkettő környezetbarát és gyönyörű anyag, amelyet a házában tarthat. Meglepő módon olyan sok szempontból hasonlítanak egymásra, hogy nehéz egyértelmű választani közülük. A prémium kategóriás piacon a lenvászon a legismertebb anyag, a kiváló minőségű kender egyre inkább versenybe száll a prémium kategóriás lakberendezési cikkek között.
Len vagy a kender termesztése előnyösebb
A kender jól ismert az egyszerű és könnyű termeszthetőségéről. Természetes módon ellenáll számos kártevőnek, így gyomirtók és rovarirtók használata nélkül termeszthető. Emellett nagyon jó hozam érhető el vele, mivel egy hektár kender ültetvényből lényegesen több felhasználható rost takarítható be, mint ugyanekkora len ültetvényből.
A kender (hemp) termesztésének másik előnye a lenhez képest, hogy hosszú cséplőgyökerei vannak, amelyek jótékonyan hatnak a talajra. Ennek eredményeképpen a kender jó vetésforgó, és évről évre ugyanazon a talajon termeszthető. A len viszont csak körülbelül öt évig termeszthető ugyanazon a helyen, mielőtt a talaj kimerülne. A gyomoknak esélyük sincs, mivel a kender gyorsan és sűrűn nő. A kender emellett természeténél fogva ellenáll számos kártevőnek, így gyomirtók és növényvédő szerek használata szükségtelen. A gyomirtó szereket a len kultúrában a gyomok ellen muszáj viszont használni. A kender felhasználása azonban még mindig jóval csekélyebb, mint más hasonló ipari növényeké, például a gyapoté.
Környezeti hatások
A biológiai sokféleséggel és a környezeti hatással kapcsolatos kutatások szerint a kender és a len szinte összefonódik felhasználásuk tekintetében.
A kender kétségtelenül a legjobb növény a biológiai sokféleség előmozdítására. A rostkender a biodiverzitás szempontjából a hatodik helyen áll a lucerna, a fásszárúak, az olajkender és a ginzeng után. A len csak a nyolcadik helyen áll, az alma, a burgonya és a szőlő után.
A teljes környezeti hatás tekintetében azonban a len a egyenlőre jobb helyen áll.
A kender sokkal környezetbarátabb, mint más rostnövények, különösen a pamut. A kender csak akkor lehet veszélyes, ha nitrogénes növényvédő szerekkel kezelik, károsítva ezzel a földet és a vizet. A legtöbb esetben a kender meglehetősen jótékony hatással van a környezetére. Mivel a kender szén-dioxid negatív, és visszaadja a tápanyagokat a talajnak, így az termékeny és tápanyag dús marad. Hatalmas mennyiségű szén-dioxidot képes feldolgozni és új oxigént generálni. Ezáltal jelentősen csökkentheti a légkör szén-dioxid tartalmát és javíthatja annak minőségét.
Kender vagy len: Melyik a jobb?
Összehasonlításunk utolsó elemeként a rugalmasságot nézhetjük. A kender és a len növényeket egyaránt rostjaik és magjaik miatt termesztik és hasznosítják. A len és kendermag rendkívül tápláló, és többek között jelentős mennyiségű esszenciális omega-3 zsírsavakat tartalmaznak.
A kendernek más jelentős előnye is van a lenhez képest, hogy levelei és virágai kannabinoidokat, mint a CBD tartalmaznak. Más hasznos összetevők is megtalálható bennük, mint a terpének és flavonoidok, amelyek kombinálva egészséget elősegítő tulajdonságok sokaságát adják.
A CBD olajat a betegségek tünetei széles skálájának kezelésére használják, a fájdalomtól az epilepszián keresztül az ekcémáig. Gyulladáscsökkentőnek, antioxidánsnak és neuroprotektív-nek tartják. A CBD olaj csak kis mennyiségben, vagy egyáltalán nem tartalmazhat THC-t, nem fog betépni tőle, mint a marihuánától. A CBD mint hatóanyag, ma már a világ legtöbb országában legális.
A kender és a pamutanyag összehasonlítása
során számos párhuzamot fedeztünk fel, a két rendkívüli természetes textília alapanyag forrás között. Véleményünk szerint egyértelműen a kender veszi át a vezető szerepet, már több iparágban is. A fenntarthatóság és a kényelem szempontjából a kender helyettesítheti leggyorsabban a pamutot vagy a lenvásznat.
A pamut a világ egyik legpuhább textíliája. Puha és kényelmes viselet, és minden egyes mosással egyre puhább lesz. Egy idő után olyan puha lesz, hogy már csak egy darab pamutruhára van szükséged.
Amikor azonban a pamut eléri a legpuhább állapotát, elveszíti az összes szálát, és mindenképpen ideje kidobni azt a bizonyos ruhadarabot. Ez azt jelenti, hogy bár a pamut puha, nem a legkörnyezetbarátabb anyag. Míg a legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a pamut a legkényelmesebb anyag, talán megdöbbennek, ha megtudják, hogy a kender is hihetetlenül kellemes viselet lehet. Ami a kenderrostot illeti, erősebb, mégis ugyanolyan természetes, mint a pamut.
A folyamatos mosás nem gyakorol olyan károsító hatást a kenderszálakra, mint a pamutszálakra. Emellett a kenderruházat minden egyes mosással puhábbá válik, bár nem oly mértékben, mint a pamutruházat. A kender rugalmasabb és tartósabb, mint a pamut. A kender sokkal nagyobb szakító-szilárdsággal és érzékenységgel rendelkezik, mint a pamut, mégis ugyanolyan szintű kényelmet biztosít.
Bátran kijelenthetjük, hogy a kender a jövő ruhaipararának kiváló alapanyaga, és nagy reménysége.
